Egészséges levegő a lakásban

Életünk kb. 70%-át épületekben töltjük. Ehhez képest kevés szó esik arról, hogy ezekben a terekben milyen a levegő minősége. A vizsgálatok lesújtó képet nyújtanak. Mivel sem az átlagember, sem az átlag épületgépész és építész szakember nem foglalkozik a témával, a lakások levegőminősége igen rossz, különösen télen, amikor az átlegember nem nyit ablakot (illetve csak akkor nyit, amikor már nem nagyon-nagyon rossz a levegő).

A hővisszanyerő szellőztető rendszer képes a szobák levegőjét mindig frissen tartani. Képes a pollenek, a por, és a külső szagok kiszűrésére. Képes a páratartalom egészséges szinten tartására. Azok akik hővisszanyerő szellőztető rendszerrel felszerelt lakásban laknak, kimutathatóan hosszabb ideig élnek, kevesebbszer betegek, gyorsabban meggyógyulnak. Miért? Mert a levegő a lakásban mindig friss.

Ha egy lakásfelújítás vagy új építés során a szellőztető rendszer fontosságát szem elől téveszti, és az ablak nyitására szeretné alapozni a személyenként minimum 30 m3/h szobákba jutását, akkor tévúton jár, mert ezt nem tudja megoldani. Számos okból nem tud, nem fog ablakot nyitni, a honlapon erről sokat olvashat pl. itt: szellőzési megoldások összehasonlítása. A szellőzés hiánya, a friss levegő mennyiségének csökkenése a lakók egészségét rombolja, ugyanis:

Az elégtelen szellőztetés (ablaknyitás elmaradása) az alábbiakat eredményezi:

  • felhalmozódó pára
  • a magas páratartalom miatt párakicsapódás
  • a párakicsapódás miatt penészképződés
  • a penészképződés miatt megbetegedés, súlyosbodó légúti tünetek, és más egészségügyi kockázatok
  • a penészesedés épületszerkezeti károkat okoz
  • a magas páratartalom kedvezőbb életfeltételeket nyújt a baktériumoknak, vírusoknak, atkáknak
  • felhalmozódó CO2
  • a magas CO2 szint miatt fáradtság érzet, kimerültség, rossz minőségű alvás, rosszabb koncentráció
  • minden beltérből származó szennyező anyag felhalmozódása (bútorokból, építőanyagokból, sütésből, műanyagokból...)
  • többfajta vegyi anyag, magasabb koncentrációban rákkeltő hatású (formaldehidek, stb...)
  • fentiek miatt bizonyítottan rövidebb élethossz, rosszabb egészségügyi állapot, hajlam légúti megbetegedésekre, asztmára

Nem speciális esetekről, hanem tömeges jelenségről beszélünk. A helyzetet tovább súlyosbítja azon tájékozatlan felújítók nagy száma, akik ablakot cseréltek és hőszigeteltek. Ők az alacsonyabb fűtési költségek érdekében légtömör épületet hoztak létre (ami nagyon is támogatandó), de megfeledkeztek a lakásuk friss levegő ellátásáról. Valószínűleg (ha egyáltalán bárki felvetette nekik a hővisszanyerős szellőztetés lehetőségét), így válaszoltak: majd ablakot nyitok!  Újra és újra, aláhúzva ismételjük: az ablaknyitás nem jelent kielégítő megoldást

"Majd ablakot nyitok!" ... és megspórolom a szellőztető rendszer árát

Számos tudományos kutatás történt már annak megállapítására, hogyan változik a lakótér (jellemzően a hálószoba) levegőjének a minősége különböző szellőztetési módszerekkel. A kutatások eredménye egyértelmű. Szellőztetés nélkül a hálószoba CO2 tartalma már 3/4 óra után már átlépi a "jó minőségű levegő" határértékének tekintett 1000 ppm értéket. (Ez a Pettenkofer féle szám). Egyértelmű, hogy senki sem kel fel 3/4 óránként éjszaka, hogy pár percre szellőztessen, és biztosítsa a pihentető alváshoz a jó minőségű levegőt. Megfelelő mennyiségű friss levegő hiányában a szoba CO2 szintje olyan magas lesz, ami már tüneteket okoz: fejfájás, nem pihentető alvás, bágyadtság. Az alábbi görbe egy olyan mérést mutat be, ahol reggel 6 órára már 4000 ppm fölé emelkedik a CO2 szintje a hálószobában:


Magas páratartalom,CO2 és egyéb levegő minőség jellemzők

Páratartalom

A szellőzés hiányában a szobák páratartalma magasabb lesz a kívánatosnál. Mi a pára forrása? Az alábbiak:

  •     mosás és a ruhák szárítása beltérben
  •     főzés
  •     fürdőszoba használat
  •     emberi metabolizmus (anyagcsere), légzés és verejtékezés
  •     növények metabolizmusa (anyagcseréje)

Ezek közül egyik sem kerülhető el teljesen egy lakóépület esetén. Ugyanakkor ezek mértéke egészen eltérő lehet a család életstílusától függően.
A túlságosan magas páratartalom következményei:

  •     kedvezőbb feltételek a baktériumok, atkák és egyéb élőlények szaporodásához
  •     penész kialakulásának nagyobb esélye
  •     rosszabb komfortérzet ("nehezebb" a levegő)

Egyértelmű, hogy az ablak nyitogatásával- zárogatásával nem lehetséges az egészséges páratartalom megtartása az épületben. Már csak azért sem, mert a külső levegő páratartalma is tág határok között változik. Télen a levegő száraz, nyáron pedig túl nedves lehet.

 Összefoglalás

Ma már minden új és felújított épület légtömör, vagy  "közel légtömör". Ezeknek a szellőzése nem megoldott, az ablak nyitogatása nem megoldás. Kizárólag gépi szellőzés alkalmazható biztonsággal, ha a lakó nem elhasznált, hanem friss levegőt szeretne otthonában belélegezni.

Webáruház készítés