Így működik nyáron a szellőztetőgép

Egyik gyakori kérdés, hogy lehet-e hűteni a szellőztetőgéppel, helyettesíthető-e a klíma egy hővisszanyerős szellőztető rendszerrel.

Klíma és hővisszanyerős szellőztető

Fontos tudni, hogy a lakásba bejuttatott levegő lehűthető. Erre léteznek eszközök a Zehnder kínálatában (pl. Comfopost utóhűtő). Azt is fontos tudni, hogy a szobákba befújt 16-17C° -os levegő nem jelenti azt, hogy a szobák lehűthetők erre a hőmérsékletre. Ennek az az oka, hogy a bejuttatott levegő mennyisége nagyon kevés (kb. 25-40 m³/h).

Éjszakai átszellőzés

Ha a kinti levegő hűvös, akkor a szellőztetőgép ezzel a hűvös levegővel szellőztet, és nem használja a hőcserélőt. Ez a bypass-ág, vagy másnéven megkerülú ág. Zehnder gépek esetén ez a funkció automatikus.

Klíma és szellőzés

Egy közepes méretű szobában felszerelt klíma kb. 600-1000 m³/h levegőt keringtet. Hűtőteljesítménye kb. 1,5 -2 kW. A szellőztető rendszer ehhez képest 40 m³/h levegőt juttat egy szobába. Nem nehéz elképzelni, hogy emiatt a szellőzéssel elérhető hűtőteljesítmény is nagyon szerény. Van viszont egy másik paraméter is ami meghatározza hogyan érezzük magunkat a szobában, amikor kint tombol a kánikula.

Páratartalom

A páratartalom nagyban befolyásolja komfort érzetünket. Rosszul érezzük magunkat magas páratartalomban akkor is, ha a levegő hőmérséklete alacsonyabb. Hiába lesz tehát a szoba levegője 26C° helyett 23C˘, ha a páratartalom magas, a kellemetlen fülledt levegő érzés megmarad, a komfort érzet rossz marad. 

Mikor van Magyarországon magas páratartalom?

Felvethető persze, hogy a Duna nem Amazonas, és Magyarország éghajlata nem hasonlít a brazíliai esőerdőéhez. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nyári esős napokon, vagy erdő mellett, vagy vízpart környékén épült házakban kialakul olyan páratartalom, ami a lakót már zavarja. Sokszor a mennyezeti hűtőpanelek is kikapcsolnak ilyenkor. A lakó - klíma hiányában- az intenzívebb szellőzéstől várja a megoldást. Ha a külső páratartalom magas, akkor a szellőzés ezt a magas páratartalmat fogja a lakásba juttatni, kivéve, ha nem gondoskodunk valahogy a páramentesítésről.

Megoldások a páratartalom elleni harcban

A klíma a levegú páratartalmát is csökkenti, ugyanígy viselkedik a fan-coil rendszer is. A mennyezethűtés erre nem alkalmas, sőt, magas páratartalom esetén a felülethűtő rendszer kikapcsol. A hővisszanyerős szellőzéssel lehetőség van a levegő páratartalmának csökkentésére, tehát a hagyományos klíma egyik funkcióját a szellőzés képes átvenni. Természetesen ehhez valamilyen eszközzel a páratartalmat a friss levegőből ki kell venni, és alapvetően ezek az eszközök ugyanúgy kompresszoros hűtőgépek mint egy klíma (kivéve a talajhőcserélő esetén).

Az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:

• Zehnder Comfopost utóhűtő
• Zehnder ComfoCool Q600 - kültéri egység nélkül!
• Zehnder Comfofond talajhőcserélő (bizonyos feltételek teljesülése esetén)

Polimer membrános entalpia hőcserélő

Bár az entalpia hőcserélőről külön cikk szól, fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy hűtött lakás esetén az entalpiás hővisszanyerő gép használata "kötelező", hiszen az ilyen gép eleve szárazabb levegőt "készít" mint a normál hőcserélős. A nyári szárító hatásnak köszönhetően a hűtőgép energiefelvétele kevesebb lesz!

Összefoglalás

A szellőztető rendszer nem képes jelentős hűtőteljesítmény elérésére. Ha a lakás hűtési igénye több mint 1,5 kW, akkor ott gépi hűtésre lesz szükség (hőszivattyú, klíma, VRF rendszer). Ennél kisebb hűtési igények kezelhetők a szellőző levegővel, megfelelő kiegészítővel (talajhőcserélő, utóhűtő). A szellőztető rendszer fő feladata a páratartalom csökkentése lehet, amely a beépített hűtési rendszert támogatja. Alacsonyabb páratartalommal a felülethűtések is üzemképesek a teljes nyári időszakban.

Ezeket a műszaki megoldásokat a magasabb színvonalű gépészeti rendszereket javasoljuk, illetve olyan helyeken, ahol a magas páratartalom jellemző (erdő, vízpart közeli épületek).

Kérjen árajánlatot!